Kazánt vegyek vagy hőszigetelést?

Egyik partnerünk, a Weishaupt megmutatja, hogy a két megoldás okos kombinálásával, milyen megtakarítással számolhatunk. Az új építkezéseknél egyértelmű, hogy a legkorszerűbb hőszigetelést, nyílászárókat és gépészeti rendszereket használják. Felújításkor azonban érdemes mérlegelni, mi legyen az energiatakarékosság első lépése.

Az „épületek primerenergia-igénye” egy olyan mértékegység, amely megmutatja, melyik energiahordozó (gáz, nap stb.) a leghatékonyabb az adott épületben. Hazánkban a lakossági szektorban jelenleg a legtöbb esetben a földgáztüzelés az elérhető megoldás.

Az 1980-as években épült házak hőszigetelése és nyílászárói az akkori technológiával készültek. A gépészeti megoldások tekintetében azt szerelték a házakba, amit kapni lehetett, akkor is, ha az épület hőigénye kisebb volt (kb. 18 kW-os hőigényhez olykor 30 kW-os berendezést). Az energiaárak emelkedésével rendkívül drága lett egy ilyen épület felfűtése, erre a problémára megoldást kell találni. Mivel sem a hőszigetelő réteg felrakása (10 cm alatt), sem a nyílászárók cseréje (ha nem változik a homlokzat) nem engedélyköteles, jellemzően ezzel kezdődött, kezdődik a felújítás, de korántsem itt ér véget! A jól szigetelt épületben a hőveszteség csökken, a 18 kW-ról akár 12 kW-ra is visszaeshet, ezt az igényt a régi, túlméretezett 30 kW-os kazán úgy szolgálja ki, hogy ki-be kapcsolgat (2 pontos szabályozás), ez pedig cseppet sem költséghatékony. A megoldás az lenne, hogy a rendszer alacsonyabb előremenő-vízhőmérséklettel dolgozik, vagyis a (régi) radiátorok nem melegszenek forróra (kb. 70 °C), hanem langyosak (kb. 40 °C) maradnak, de egész nap. Ezt egy kondenzációs készülék tudja a legkevesebb energia felhasználásával biztosítani. Egy ésszerű energiaracionalizálási folyamattal – hőszigetelés + kondenzációs készülék használata – akár 50-60 százalékos megtakarítás is elérhető.

A cikk a    támogatásával készült.

További cikkeink